Őrség – Körtike gerendaházak

Az Őrség rövid története

Eőrségnek Tartománya fekszik az Országhnak Napnyugoti Szélén I.N. Vas Vármegyének Déli részében, dél felől közel a’ Vandalusok, Napnyugot felől pedig a’ Stáerek szomszédságában,…. . Nap keletről határos I.N. Zala Vármegyével,….”-írja Nemes-Népi Zakál György 1818- ban az Őrségről. Valamikor járatlan rengeteg volt ez a folyók formálta dombvidék, az országot védelmező gyepüvonal fontos szakasza. A szeres települések kialakulásában nagy jelentősége volt a védelmi szempontoknak, amelyet nagy gonddal szerveztek meg az Árpád-házi királyok. IV. Henrik 1051. évi támadása után besenyőket és székelyeket telepítettek ide, hogy a magyar őslakossággal együtt védjék a határt az erdővidéken. Az itt lakók a XVII. század végéig szabad királyi őrállók voltak, s a király után legfőbb elöljárójuk az őrkapitány, aki 12 választott esküdttel együtt látta el a megyétől független közigazgatási és bírói teendőket. Az őrségi falvak lakói kultúrájukban színes keleti hagyományt, nyelvükben ódon ízeket, népművészetükben igen sok székely vonást őriznek. Az őrség falvai a Zala folyó forrásvidékén (Szala-patak) és a Kerka középső völgyszakaszán helyezkednek el.

A patakvölgyre tekintő domboldalakon egymástól távol sorakoznak a pár házból álló települési egységek, a szerek. A századforduló előtt az Őrséget javarészt bükkerdők borították.

A kizsákmányoló erdőgazdálkodás eredményeként az 1900-as évek elején eltűntek a legendás öreg bükkfák, és helyükön a könnyen növő erdei fenyő annyira előretört, hogy az Őrséget azóta csúfolódva már Gyantásországnak is nevezik. 1978. óta tájvédelmi körzet a 18 községből álló történelmi Őrség, de a községeken kívül ez a védettség még több geológiai, botanikai egységgel is kibővült. A védett terület 37 911 hektár.

http://www.orseg.info/
https://www.facebook.com/orseg.info

Szalafő

Aki erre jár, semmiképp se hagyja ki a környék talán legérdekesebb látnivalóját, a Szalafőn található pityerszeri falumúzeumot. A hét szerből álló faluban a pacsirtáról (pityer) elnevezett szer -dombtetőn álló telep – a legmagasabb. A szalafői szerek a Zala völgyét övező dombláncok tetején épültek, s a települések egyik jellegzetessége, hogy a házak között nincsenek kerítések. Az egyes porták határát, öreg fák, vagy mesterségesen emelt földhányások jelezték.

A ma már falumúzeumként működő és belépőjegyért látogatható Pityerszer négy portából áll, ezek közül három eredeti, a negyedik házat pedig a szomszédos Papszerről telepítették át, hogy így rekonstruálják az eredeti településszerkezetet. A lakóházak mellett különböző gazdasági épületek is megtekinthetők.
Pityerszer házainak többsége a 19. század elején építették, ez alól egyedül az ún. csordásház kivétel, amely a 18. században épült. Jellegzetes, kis ablakos oromzata jelzi, hogy ez az épület füstösház volt, azaz az egyetlen helység a benne álló kemencével konyhaként és lakószobaként is funkcionált. A három eredeti helyén lévő házban még a 70-es években is laktak a helyiek, de ekkor már a hagyományos szarvasmarha-tenyésztéssel, erdőműveléssel, szénagazdálkodással, len-termesztéssel, csak alig foglalkoztak. A házakat és a gazdasági épületeket a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága megvásárolta, a maradék néhány lakót pedig elköltöztette, így lehetővé vált az épületek és a beltelkek megőrzése.
A falumúzeum igazi különlegességei a szlovén eredetű gazdasági épületek, a fölszintes, vagy emeletes kástuk, utóbbiak közül egyedül itt tekinthető meg az egyetlen épségben maradt eredeti építmény. A falumúzeumban szakszerű idegenvezetéssel járhatjuk be az épületeket, az egykori istállóban pedig ajándékbolt és büfé is üzemel.

http://szalafo.hu/index.php/pityerszeri-rendezvenyek

Szent Péter templom-Őriszentpéter

Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században kapta.

Különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzat. A belső festés XVII. századi kora barokk munka.
A templom a később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A faragott kövek stílusa a jáki iskoláéval rokonítható. A román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. Az épület a XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak.

Szentháromság templom -Velemér

Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században kapta.

Fazekasház-Magyarszombatfa

http://www.magyarszombatfa.hu/turizmus/latnivalok

Egy jellegzetesen parasztiparos háza táját, életformáját szemléltetve láthatók azok a korongok és edényféleségek is, amelyek a XIX. század végétől a XX. század közepéig Szombatfán és környékén készültek.

A XIX. századi, borona- (gerenda-) falú lakóépület szobája és füstöskonyhája a szegényparasztok XIX. század végi lakását mutatja, amelyben még sok az egyszerű keményfa bútor. Az épület legrégibb részében, a kamrában rendezték be a fazekasműhelyt. A kamra előtt, az udvaron áll a kerek cserépégető kemence kiégetett edényekkel.

Az agyag a sovány föld mellett nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakók valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék. Magyarszombatfa és Gödörháza főutcáján végigsétálva tapasztalható, hogy a fazekas hagyományok ma is élnek: sok porta bejáratánál ma is ott lóg a fazekas cégér. A portéka jelentős része helyben is elkel, de szívesen hívják a fazekasokat különböző népművészeti vásárokra is. Kérésre bármelyikük szívesen megmutatja műhelyét is, és beavatja az érdeklődőt a korongozás fortélyaiba.

Őrségi vadászati kiállítás – Magyarszombatfa

Az Őrség állatvilágába enged bepillantást a kiállítás. A tematikus tárlat elején, a fán és a fa körül élő állatokkal ismerkedhet meg a látogató.

Róka, fácán, nyuszt, borz látható a tárlatinstallációjában álló fa alatt, míg az ágak között egerészölyvet, erdei fülesbaglyot, szalonkát, gyöngybaglyot helyeztek el. A következőkben a nádasok élővilágát mutatják be, ahol hörcsög, vidra, tőkésréce, kormorán bújik meg a növényzetben. A továbbiakban a vadászok öltözéke és használati tárgyai következnek, majd vadásztrófeákat, illetve különböző fajtájú fegyvereket szemlélhet meg az érdeklődő. A kiállítás épületének kertjében kis vadasparkot alakítottak

Cím: Magyarszombatfa, Fő út 9.
Telefon: 06-30-956-6231
kedd – vasárnap 10.00 – 17.00 között
hétfő szünnap (kivéve ünnepnap esetén)